Online sorozatunk következő részében a Népstadionban lejátszott első válogatott mérkőzést idézzük fel.
1953. augusztus 20-án adták át Magyarország legnagyobb sportlétesítményét, a Népstadiont. Magyarországon egy nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött. Végül a két világháború és a helyszínválasztás nehézségei miatt, csupán a második világháborút követően, 1948-ban a kommunista hatalom foglalta határozatba egy új stadion építésének tervét. A munkálatok innentől kezdve felgyorsultak, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona. A propaganda következtében a kor közismert személyiségei is szerepet vállaltak a nagyszabású építkezésen, így az Aranycsapat tagjai mellett, például Papp László ökölvívó is segédkezett a helyszínen.
.jpg)
A határidő többszöri módosítása után végül 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az új monstrumot, amely 78.000 fő befogadására volt alkalmas. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion.” Az első válogatott labdarúgó-mérkőzésre majdnem három hónappal később, november 15–én, tíz nappal az „Évszázad mérkőzése” előtt került sor. Magyarország ellenfele a svéd válogatott volt. A magyar csapat a későbbi londoni hős tizeneggyel kezdett, ám csak gólhelyzetekig jutott. A gólszerzéshez legközelebb Puskás Ferenc került, miután a játékvezető büntetőt ítélt a svédek ellen, ám csapatkapitányunk – tőle szokatlan módon – kapu mellé lőtte a labdát.
Az ominózus meccslabda, amely Puskás tizenegyesenél nem talált utat a svéd kapuba
A 0–0-s félidőt követően Palotás Péter váltotta Kocsis Sándort. A 60. minutumban a vendégek szereztek vezetést. A csereként beállt Palotás révén egyenlítettünk a 74. percben, majd négy perccel később a vezetést is átvettük Czibor találatát követően. Hiába a magyar mezőnyfölény a svédek a lefújás előtt egyenlítettek, 2–2-re mentve a találkozót.
A mérkőzést követően érthetően csalódott volt mind a hazai közönség, mind a játékosok. Az Aranycsapat azonban - mint tudjuk - tíz nappal később Londonban feledtette ezt a kis botlását és történelmi tettet hajtott végre.
