Grosics Gyula születésnapja után két nappal, egy másik kiváló Aranycsapat-játékosra, a kőkemény hátvédre, a kilencvennyolc éve született Lóránt Gyulára emlékezünk. Hagyatékának néhány darabja jelenleg a Puskás Intézetben található.
Lóránt Gyula, eredetileg Lipovics Gyulaként Kőszegen látta meg a napvilágot 1923. február 6-án. Tizenhat esztendősen a Kőszegi Sport Egyletben kezdett el focizni. Tehetségére felfigyelve hamar meghívót kapott az ifjúsági válogatottba. 1942-ben a Szombathelyi FC játékosaként az NB II-ből felkerültek az első osztályba, ahol egyből ezüstéremig jutottak.
Lóránt Gyula Honvéd-játékosként nyert 1954-es bajnoki "aranyérme" (Lóránt-hagyaték/ Puskás Intézet)
Az Aranycsapat hátvédjeként harminchétszer húzhatta magára a válogatott mezt, amellyel – többek között – olimpiai bajnoki győzelmet, világbajnoki ezüstérmet, illetve Európa Kupa-elsőséget ünnepelhetett. Később, edzőként is szép eredményeket ért el. Tizenkilenc év alatt több, mint tizenkét klubnál dolgozott. 1976-ban legnagyobb sikereként görög bajnok lett a PAOK Szalonikival.
Lóránt Gyula edzőként (Fotó: Puskás Intézet)
