Szomorú premier

Az Aranycsapat legendás szövetségi kapitányának, Sebes Gusztávnak 1949-es debütálása nem indult túl fényesen a nemzeti csapatnál.

Sebes Gusztáv már játékos-pályafutása végén tudatosan készült az edzői pályára.1938-ban letette az edzői vizsgát, 1940-ben a Szentlőrinci AC trénere lett. A második világháború után, a magyar labdarúgás újjászervezésekor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Edzői Testületének elnökévé választották, és szövetségi edzőnek, Gallowich Tibor szövetségi kapitány közvetlen segítőjévé nevezték ki. Gyorsan haladt előre a (sport)politikai ranglétrán: 1946-ban a Magyar Kommunista Párt sportosztályán dolgozott, 1947 és 1950 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának sportosztályát vezette. 1948-1951 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1950-1956 között az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese volt.

Sebes Gusztáv igazolványa 1952-ből (Sebes-hagyaték/ Puskás Intézet)

1949-ben nevezték ki szövetségi kapitánnyá, ekkor kezdődött az 1956-ig tartó „Sebes-korszak”, amelyben a magyar válogatott korszerű támadójátékával végigverte a világot. Első mérkőzésén, 1949. április 10-én a válogatottunk Csehszlovákia ellen lépett pályára Prágában. Sebes a Turai – Rudas, Börzsei, Balogh ­– Bozsik, Zakariás, Sándor, Szusza – Deák, Puskás, Szilágyi kezdőcsapatnak szavazott bizalmat. A félidő előtt Vlastimil találatával a hazaiak kerültek előnybe. A fordulás után Simanszky révén már kettővel vezettek a vendéglátók, szépíteni csupán Puskás tizenegyesével sikerült a 61. percben. Ezt követően három perc alatt szerzett két gólt Ladislav, majd kisvártatva Emil volt eredményes. Az eredményt csak kozmetikáznia sikerült Szuszának a 78. percben, majd a 85. percben Deákot kiállította a játékvezető. A végeredmény 5–2 lett, Sebesnek tehát nem sikerült a bemutatkozás.

Az 1949-es Csehszlovákia - Magyarország mérkőzés emlékérme (Sebes-hagyaték/ Puskás Intézet)

A sikeres időszakra azonban nem kellett sokat várni, a nemzeti tizenegy 1950-től négy éven át maradt veretlen nemzetközileg jegyzett mérkőzésen, 1952-ben olimpiai bajnoki címet, 1953-ban Európa Kupát nyert, ugyanebben az évben az „Évszázad mérkőzésén” 6-3-ra legyőzte Londonban a hazai pályán addig veretlen angol válogatottat. 1954-ben a világbajnokság berni döntőjében 3-2-re alulmaradt az esélytelennek tartott nyugatnémet válogatottal szemben. Sebes nem mondott le, de helyzete megrendült, hiába nyerte továbbra is a mérkőzéseket a válogatott.

1956-ban viszont két döntetlen mellett háromszor is vereséget szenvedtek a magyarok, Sebest július elején felmentették, az októberi forradalom és szabadságharc után az Aranycsapat széthullott. Sebes 1956-ig 69 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet, ezalatt a megszerezhető pontok 83 százalékát gyűjtötte be, ezzel ő az első a szövetségi kapitányok eredményességi rangsorában. Sokat kísérletezett a válogatott összeállításával, sokszor változtatta a játékosok pozícióit, így született meg a hátravont középcsatár posztja is. Az általa alkalmazott 4-2-4-es taktikáját a brazil válogatott fejlesztette tovább, a hetvenes évek elején az Ajax és a holland válogatott a „totális futballban” tökéletesítette. 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA), amelyben 1960-ig alelnökként tevékenykedett.

Sebes Gusztáv UEFA-igazolványa (Sebes-hagyaték/ Puskás Intézet)

További Hírek

 
Salgótarjáni legenda

Tíz éve hunyt el a világbajnoki ezüstérmes Szojka Ferenc.

Tovább olvasom
 
Az aranylabdás „Császár”

Nyolcvan éve született a magyar labdarúgó-válogatott és a Ferencváros legendás alakja, a „Császár”, vagyis...

Tovább olvasom
 
Díjátadó a Groupamában

Négy éve Deák „Bamba” Ferenc felesége Östreicher Emil-díjat kapott.

Tovább olvasom
Még több Hír