Labdarúgásunk Trianonja

1920. június 4–én írták alá a trianoni békediktátumot, amelynek következtében minden nemzetközi szerepléstől el lettünk tiltva.

A trianoni békediktátum értelmében hazánk területének kétharmada és lakosságának háromötöde került kényszerből valamelyik szomszédos állam fennhatósága alá. Horvátországtól eltekintve a történeti Magyarország 282.870 négyzetkilométerről 92.607 négyzetkilométerre zsugorodott, míg lélekszáma az 1910–es 18.264.533 főről 7.599.246 lakosra csökkent. A történelmi változás természetesen hatással volt a magyar társadalom egészére, a gazdaságra, a sportéletre, a futballra egyaránt. 

Az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni időszakában a magyar sportélet, – mint a magyar identitás egyik fontos jelképe – önállósodni próbált az osztrák dominanciától. Magyarország a nemzetközi versenyeken a századforduló környékén már önálló országként indult, hasonlóan a csehekhez. A folyamatos klubalapításoknak /1875: Magyar Atlétikai Club (MAC); 1885: Újpesti Torna Egylet (ÚTE); 1888: Magyar Testgyakorlók Köre (MTK); 1899: Ferencvárosi Torna Club (FTC)/ és az intenzív nemzetközi szerepléseknek köszönhetően Magyarország ereje e téren akkorára nőtt, hogy 1914-ben megszavazták, hogy a soron következő Olimpiát Budapesten rendezzék meg. Ám ezt az első világháború és azok következményei meghiúsították. A magyar futball a századfordulón indult fejlődésnek. 1902. október 12–én rendezték az első hivatalos válogatott mérkőzést, ahol a mieink 5–0-ra kikaptak az osztrák csapattól. Az új sport azonban mégis egyre népszerűbb lett a szurkolók körében: 1905–ben már hétezer ember látta a magyar–osztrák párharcot. 1911–ben az új Fradi-stadion, illetve az egy évvel később épült MTK-stadion lettek a válogatott hazai mérkőzéseinek színterei. A népszerűséggel a nézőszám is tovább növekedett. 1912 és 1918 között a két stadion átlag nézőszáma elérte a 26.500 főt. A világon csupán a két futball-nagyhatalom produkált jobb mutatót: Skócia: 79.400 fő, Anglia: 30.300 fő.

A magyar labdarúgó-válogatott tagjai összekarolkozva az osztrák csapat játékosaival, az 1920-as évekből (Fogl József-hagyaték/ Puskás Intézet)

A trianoni békediktátum minden téren katasztrofális következményekkel járt Magyarország számára, melynek súlyos következménye volt, hogy minden nemzetközi szerepléstől el lettünk tiltva, így a magyar sportolók nem vehettek részt az 1920–as antwerpeni olimpián sem, a magyar sport pedig elvesztette vidéki bázisának nagy részét.

Nagyváradi AC-jelvények Magyari Imre gyűjteményéből (Puskás Intézet)

Az egyik elcsatolt városunk, Nagyvárad volt. A város futballklubját 1910-ben alapították, s a magyar alsóbb osztályokban kezdte meg szereplését. A trianoni békediktátum után a klub a román kerületi bajnokságokban lépett pályára. 1940-ben Nagyvárad ismét Magyarország része lett, ezért a gárda az 1940–1941-es szezontól újra a magyar bajnoki rendszerben vehetett részt.

Lóránt Gyula nagyváradi játékosként kapott emlékérme (Puskás Intézet)

A Nagyváradi AC a magyar másodosztályt megnyerve a következő évadot már az élvonalban kezdte. 1942-ben ötödik, 1943-ben ezüstérmes, 1944-ben aranyérmes volt az első osztályban. A bajnokcsapatnak tagja volt az Aranycsapat későbbi kiválósága Lóránt Gyula is. Érdekesség, hogy Puskás Ferenc tizenöt évesen – hamis igazolással – első meccsét a magyar bajnokságban 1943. december 5-én Nagyváradon a NAC ellen játszotta. A Nagyváradi AC a II. világháború után újra a román bajnokságban futballozott. A klub 1949-ben román bajnokságot, 1956-ban pedig Román Kupát nyert. Az egyesület 1963-ban megszűnt, s csak 2017-ben alakult újjá.

További Hírek

 
Fritz Walter és a magyarok

Tizenkilenc éve hunyt el az 1954-es világbajnok NSZK válogatottjának csapatkapitánya.

Tovább olvasom
 
Bajnokcsapatok IV.

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben relikviáink segítségével bemutatjuk a magyar bajnokcsapatokat. A negyedik részben a 136 éve alapított...

Tovább olvasom
 
Hatvanhét éves az UEFA

1954. június 15-én alapították az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA).

Tovább olvasom
Még több Hír