Európa bajnokai

Ma kezdődik a részben magyarországi rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság. Ezen alkalomból felelevenítjük, amikor a magyarok voltak a kontinens legjobbjai.

Az Európa-bajnokságok nem hivatalos elődje az Európa-kupa. A kupa megálmodója az Osztrák Labdarúgó-szövetség ismert elnöke, Hugo Meisl volt. Az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA) régóta foglalkoztatta a Dél-Amerikában 1916 óta műküdő Libertadores Kupához hasonló esemény létrehozása az „öreg kontinensen”. Az Európa-kupa végül 1927-ben indulhatott útjára eredetileg öt közép-európai állam: Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Olaszország és Svájc részvételével. A torna utolsó kiírásához Jugoszlávia is csatlakozott.

Az Európa-kupát hat alkalommal rendezték meg ligarendszerben. A sorozat többen éven át tartott, a nemzetek egymás ellen, otthon és idegenben játszottak, a trófeát pedig a legtöbb pontot gyűjtő csapat hódította el.

Európa-kupa aranyérem (Puskás Intézet)

A tornát Olaszország kétszer (1927-1930, 1933-1935), Ausztria (1931-1932), Csehszlovákia (1954-1960) és hazánk (1948-1953) egyszer nyerte meg. Az 1936-1938-as lebonyolítás az Anschluss miatt félbeszakadt.

Az 1953-as olasz-magyar Európa-kupa-mérkőzés belépője (Puskás Intézet)

Az 1948 és 1953 között zajló Európa-kupában Puskás Ferencék voltak a bajnokok. 1953. május 17-én az új római Olimpiai Stadion nyitómérkőzésén hazánk az olaszokkal játszott. A mieink Puskás duplájával és Hidegkuti Nándor góljával 3–0-ra győztek az „örök városban” az olaszok ellen, s ezzel aranyérmesek lettek a sorozatban. A találkozó az Európa-kupa diadalon túl további sporttörténelmi érdekességeket is tartogatott az Aranycsapat ezen a találkozón futott ki először a jól ismert összeállításában: Grosics Gyula – Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály – Bozsik József, Zakariás József – Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán, illetve éppen itt történt meg a „keresztelő” is, ugyanis Szepesi György ezen a meccsen találta ki az „Aranycsapat” elnevezést. A sorozat gólkirálya Puskás Ferenc volt 10 találattal – a legendás tízes az Európa-kupában 15 meccsen 15-ször volt eredményes.

Az olasz válogatott csapatzászlója az 1953-as mérkőzésről (Puskás Intézet)

Magyarország az 1954-1960-as sorozatban ezüstérmes volt, az 1931-1932-es kiírásban, illetve az 1933-1935-ös sorozatban pedig harmadik helyen végzett. A tornának négyszer volt magyar gólkirálya: 1931-1932-ben Avar István 8 találattal, 1933-1935-ben Sárosi György 7 góllal, 1948-1953-ban Puskás 10 góllal, 1954-1960-ban pedig Tichy Lajos 7 találattal.

Az Európa-kupa 1960-ban szűnt meg, miután az Európai Nemzetek Kupája (1968-ban változott az elnevezés), vagyis a ma ismert Európa-bajnokság útjára indult.

(A borítóképen az Aranycsapat tagjai az 1953-as olasz-magyar mérkőzésen.)

További Hírek

 
Fritz Walter és a magyarok

Tizenkilenc éve hunyt el az 1954-es világbajnok NSZK válogatottjának csapatkapitánya.

Tovább olvasom
 
Bajnokcsapatok IV.

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben relikviáink segítségével bemutatjuk a magyar bajnokcsapatokat. A negyedik részben a 136 éve alapított...

Tovább olvasom
 
Hatvanhét éves az UEFA

1954. június 15-én alapították az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA).

Tovább olvasom
Még több Hír