Nemzeti ünnep, nemzeti hőseink

Augusztus 20-ai nemzeti ünnepünkön hajdani sportéletünk, illetve sportolóink jeles eseményeiből szemezgetünk.

Államalapító Szent István királyunk napján több fontosabb sportesemény is történt a huszadik században. Kezdjük akadémiánk névadójával, Puskás Ferenccel: a tehetséges fiú már tizenhat évesen bemutatkozott a kispesti csapat tagjaként 1943 őszén, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől. A magyar válogatottban való debütálására két év múlva került sor: 1945. augusztus 20-án az FTC-sporttelepen Magyarország ellenfele Ausztria volt. A kezdőcsapatban helyet kapó Puskás Ferenc nem volt megilletődve és a mérkőzés 12. percében ő nyitotta a gólok sorát. A végeredmény 5–2 lett a magyar csapat javára, Puskás csodálatos karrierje pedig megindult immáron a magyar válogatottban is.

Puskás Ferenc első válogatott meccsére kapott emlékérme (Fotó: Puskás Intézet)

Puskás Ferenc, az Aranycsapat csapatkapitányaként a maximumot nyújtotta a pályán. Az 1952-es olimpiai győzelmet követően, egy évvel később Európa Kupát nyert, majd a londoni győzelem alkalmával is a társakkal ünnepelhetett. 1954-ben ő sem tudott segíteni, azon a bizonyos keserves berni döntőn, így „csak” ezüstérmet akasztottak az ő nyakába is. A magyar válogatottban 85 fellépésén 84-szer talált az ellenfél kapujába. 1946 és 1956 között Budapest-válogatottként 18 meccsen 15 gólt jegyzett, továbbá négyszeres spanyol válogatott, és 1-1-szeres Világ- illetve Európa-válogatott is volt.

1947. augusztus 20-án további két Aranycsapat-tag is bemutatkozott a nemzeti együttesünkben: az Albánia elleni Balkán Kupa találkozón Zakariás József, valamint a későbbi kapuslegenda, Grosics Gyula húzhatta először magára a válogatott mezt. A magyar csapat 3–­0-ra győzött, Grosics pedig nem kapott gólt. Grosics Gyula végül nyolcvanhat mérkőzésen, míg Zakariás harmincöt mérkőzésen lépett pályára a magyar válogatottban.

Zakariás József ajándékba kapott öngyújtója (Fotó: Puskás Intézet)

Grosics Gyula labdarúgó igazolványa (Fotó: Puskás Intézet)

Magyarországon egy nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött. Végül a két világháború és a helyszínválasztás nehézségei miatt, csupán a második világháborút követően, 1948-ban a kommunista hatalom foglalta határozatba egy új stadion építésének tervét. A munkálatok innentől kezdve felgyorsultak, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona. A propaganda következtében a kor közismert személyiségei is szerepet vállaltak a nagyszabású építkezésen, így az Aranycsapat tagjai mellett, például Papp László ökölvívó is segédkezett a helyszínen.

A Népstadion megnyitója 1953-ban (Fotó: Puskás Intézet)

A határidő többszöri módosítása után végül 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az új monstrumot, amely 78.000 fő befogadására volt alkalmas. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion. Az élményszámba menő ünnepség után a Budapesti Honvéd 3–2 arányban legyőzte a moszkvai Szpárták együttesét.”

További Hírek

 
Családban marad

Bozsik József negyvenhét éve szövetségi kapitányként irányította a magyar válogatottat.

Tovább olvasom
 
Tóth Mihályra emlékezünk

A magyar labdarúgó válogatott és az Újpest kiváló játékosa, Tóth Mihály, kilencvenöt éve...

Tovább olvasom
 
Tizenhárom éve Illovszky Rudolf nélkül

2008. szeptember 23-án távozott a Vasas legendás alakja.

Tovább olvasom
Még több Hír