Nyolcvankét éve született a Ferencvárosi TC legendás labdarúgója, Albert Flórián.
Albert Flórián 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. A későbbi Európa-bajnoki és olimpiai bronzérmes támadó 1952-ben került a Ferencvárosi TC-hez, majd a klub saját nevelésű labdarúgójaként, alig pár héttel a 17. születésnapja után, 1958. november 2-án mutatkozott be az NB I-ben. A Diósgyőr elleni bajnokin duplázott, a 74. és a 89. percben volt eredményes a Népstadionban, aminek köszönhetően az FTC 3–1-re győzött. Albert, aki egész pályafutását a Fradiban töltötte 1974. március 17-én lépett pályára utoljára hőn szeretett csapatában. A Zalaegerszeg elleni NB I-es találkozón a Népstadionban, az 54. percben lépett pályára csereként, Kű Lajost váltva és a 78. percben ő állította be a 3–0-s végeredményt. Így keretbe zárta ferencvárosi karrierjét. A „Császár” 1958-tól 1974-ig 537 mérkőzésen 383 találatot ért el az FTC színeiben.
Albert Flórián a Ferencvárosi TC-vel négyszer volt magyar bajnok (1962–1963, 1964, 1967, 1968) és háromszor lett az NB I gólkirálya (1960 – 27 találattal, 1961 – 21 találattal, 1965 – 27 találattal). Az 1972-es magyar kupa-döntőben a 84. percben iratkozott fel az eredményjelzőre a Megyeri úti stadionban, ezzel csapata 2–1-re verte a Tatabányát, s tizennégy év szünet után ismét magasba emelhette a trófeát. (Az FTC drukkerei az 1948–1949-es bajnoki elsőséget követően az újabb NB I-es aranyéremre is tizennégy évet kellett várniuk). Az év labdarúgójának kétszer (1966, 1967) választották.
A nemzetközi színtéren szintén páratlan eredményeket ért el. Az 1964–1965-ös szezonban négy góllal vette ki a részét a Ferencváros Vásárvárosok kupa-győzelemből (VVK-győzelemből), amely – a Közép-európai Kupát nem számítva – az egyetlen magyar klubsiker a nemzetközi kupákban. Három évvel később nyolc találattal segítette a klubot, amely újra a VVK-döntőig jutott, ám a fináléban alul maradt az angol Leeds Uniteddel szemben. Az 1971–1972-es évadban az UEFA-kupában menetelt a legjobb 4 közé a Fradival, sőt az angol Wolverhampton elleni első meccsen bevette az ellenfél kapuját, viszont a 2–2-es döntetlen után a zöld-fehérek 2–1-re kikaptak a visszavágón. Albert pályafutása egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor 1967-ben első és máig egyetlen magyar játékosként megkapta az Aranylabdát. Visszavonulásának évében, 1974-ben már kinevezték az FTC örökös bajnokának, tíz évvel később kitüntették az FTC aranydiplomával.
A 75-szörös válogatott legenda később két ízben edzőként dolgozott a Ferencváros utánpótlásában. Fia, a 6-szoros válogatott ifj. Albert Flórián hasonlóan édesapjához ugyancsak az FTC-ben nevelkedett, majd bajnok (háromszor) és kupagyőztes (négyszer) lett a zöld-fehér labdarúgójaként.
