A „Púpos” becenévre hallgató Budai II László, az Aranycsapat kiváló játékosa, ma harmincnyolc esztendeje hunyt el.
A Bednarik László néven született Budai II Rákospalotán látta meg a napvilágot 1928. július 19-én. Budai tizenkét évesen a Rákospalotai TK-ban kezdett el focizni. Tizenkilenc évesen igazolt a Hutter Olaj SC, a későbbi nevén Növényolaj Kinizsi SK csapatához. Innen került be az ifi válogatottba, majd egy évvel később a Ferencvároshoz. Tagja volt az 1948/49-es jubileumi ötvenéves bajnokcsapatnak.
Karikatúra Budairól Honvéd-mezben, 1960. (Budai II-hagyaték/ Puskás Intézet)
Első válogatott gólját 1949-ben szerezte a Svédországgal játszott 2–2-re végződött meccsen. Budai II jobbszélsőként Kocsis Sándorral alkotott legendás párost. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány és Budai II kapcsolata azonban nem volt teljesen felhőtlen. Sebes többször kihagyta a válogatottból, de ennek ellenére tagja lehetett az 1952-es olimpia aranyérmes csapatnak, bár a döntőben nem kapott lehetőséget.
.JPG)
Budai II László 1973-as edzésnaplója (Budai II-hagyaték/ Puskás Intézet)
1959-től edzőként dolgozott, először az Egyesített Tiszti Iskolánál (ETI), majd 1967-től a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Sportegyesületénél (KKFSE). 1979-ben vonult nyugdíjba, mint alezredes, majd 1980-ban még néhány hónapig a Fóti Tsz SK csapatánál tevékenykedett.
Budai II László 1983. július 2-án agyvérzésben halt meg.
