Kilenc éve hunyt el az Aranycsapat a kapusa. A szomorú évfordulón ezúttal Grosics Gyula pályafutásának elejét idézzük fel.
Grosics Gyula 1926. február 4-én Dorogon született. 1941-ben a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását. Négy évvel később, mindössze 19 évesen védett először az NB I-ben a Dorog kapusaként. Első meccse 1945. október 21-én a Budafok ellen 3–2-re megnyert bajnoki volt.
Grosics Gyula Dorogi FC örökös tagja oklevele. (Fotó: Puskás Intézet/Grosics-hagyaték)
Két szezonon keresztül őrizte az együttes kapuját az élvonalban. Az 1945–1946-os idényben 31 mérkőzésen állt a gólvonalon, 1946–1947-es évadban pedig 30 találkozón kapott lehetőséget. Utolsó dorogi évében már együtt játszott jó barátjával, későbbi válogatott csapattársával, Buzánszky Jenővel.
Grosics Gyula Dorog város díszpolgára emlékérme. (Fotó: Puskás Intézet)
Az 1946–1947-es bajnokságban a dorogi csapat a 13. helyen végzett 27 ponttal, s így kiesett az első osztályból. Grosicséknak hiába volt annyi pontja, mint a bennmaradást érő, 12. helyen álló Győrnek, a kisalföldi gárda jobb gól különbségének köszöntően megőrizte az NB I-es tagságát. Grosics Gyula a kiesés után az élvonalbeli fővárosi klubhoz, a MATEOSZ MSE-hez került, valamint 1947. augusztus 20-án először védett a magyar labdarúgó-válogatottban.
