Ma lenne 94 éves Czibor Zoltán, becenevén a „Bolond”.
Az olimpiai bajnok támadó 1929. augusztus 23-án Kaposváron született. Karrierje Komáromban kezdődött, ahol együtt játszott két testvérével. 1948-ban igazolt a Ferencvárosi TC-hez, a fővárosi klubbal rögtön az első szezonjában magyar bajnokságot nyert. Az együttes sztárjai közül 1950-ben Budai II László és Kocsis Sándor a kommunista államhatalom nyomására a korszak sztárcsapatához, a Budapest Honvédhoz kellett, hogy igazoljon. Az öntörvényű Czibor 1951-ben a katonai behívó elől a munkásosztály csapatához, a Csepelhez ment. Itt két évig nem „mertek hozzányúlni”.
A Ferencvárosi TC 1948–1949-es bajnokcsapata Czibor Zoltánnal. (Fotó: Puskás Intézet)
Czibor 1953-ban megkapta a behívóját, ezért felkereste az ÁVH vezetőit, akiknek a segítségével az MTK játékosa lett. Azonban amikor Farkas Mihály, megtudta ezt, azonnali hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így a Budapest Honvédhoz került. Kispesten 1954-ben és 1955-ben magyar bajnokságot nyert, valamint 1955-ben 20 találattal – holtversenyben – ő volt az NB I gólkirálya.
Zakariás József, Puskás Ferenc és Czibor Zoltán a magyar labdarúgó-válogatott mezében. (Fotó: Puskás Intézet)
Czibor Zoltan világbajnoki ezüstérme. (Fotó: Puskás Intézet)
A magyar labdarúgó-válogatottban 1949-től 1956-ig 43 fellépésen 17 gólt ért el. A nemzeti csapattal 1952 olimpiai bajnok volt, egy évvel később Európa-kupát nyert, majd az ötvennégyes világbajnokságról ezüstéremmel tért haza. Czibor – Puskás Ferenchez hasonlóan – az olimpiai döntőben és a világbajnoki fináléban is eredményes volt. Utolsó gólját címeres mezben egy hónappal a forradalom kitörése előtt, 1956. szeptember 23-án Moszkvában szerezte a Szovjetunió ellen. Ezzel válogatottunk 1–0-ra verte a szovjeteket.
Czibor Zoltan dedikált FC Barcelonás fényképe. (Fotó: Puskás Intézet)
Czibor Zoltán – Kocsis Sándorral és Puskás Ferenccel – az 1956-os forradalom és a szabadságharc leverése utáni retorziók miatt nem jött vissza Magyarországra a Budapest Honvéd dél-amerikai túrájáról. Bár leigazolta az AS Roma, viszont a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (eltiltotta), ezért az szerződés meghiúsult. Czibor büntetés letelte után, 1958-ban Kubala László közbenjárásával került – Kocsissal – az FC Barcelonához. Czibor három éven át erősítette a katalán klubot. Ez idő alatt kétszer volt spanyol bajnok (1959-ben és 1960-ban), nyert spanyol kupát (1959-ben) és Vásárvárosok Kupáját (1958–1960-os kiírás). A VVK-döntő gólnélküli első felvonása után a második mérkőzésén Czibor Zoltán duplázott, a Barcelona pedig 4–1-re verte az angol Birmingham Cityt.
A kiváló támadó pályafutása során a városi rivális Espanyolban és CE Europában, majd az FC Baselben és az Austria Wienben, sőt még Kanadában is futballozott karrierje végén. Czibor Zoltán visszavonulása után Barcelonában telepedett le, s csak a rendszerváltást követően, 1990-ben költözött haza Komáromba.
Hidegkuti Nándor, Czibor Zoltán, Puskás Ferenc, Buzánszky Jenő és Szusza Ferenc az Üllői úti Stadionban. (Fotó: Puskás Intézet)
Az Aranycsapat klasszisa utolsó évben a komáromi focicsapat elnöke volt. 1993-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje, két év múlva pedig 1a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) érdemrendjével tüntették ki. Czibor Zoltán súlyos betegség után 68 esztendősen, 1997. szeptember 1-jén hunyt el Győrben. A híres „Rongylábú” Komáromban van eltemetve.
