Tizenhat éve hagyott itt bennünket Dalnoki Jenő.
Dalnoki Jenő 1932. december 12-én született Budapesten. Az egész karrierjét a Ferencvárosnál töltő hátvéd kétszer nyert magyar bajnokságot (1962–1963-ben és 1964-ben). Dalnoki 1958-ban a Magyar Kupát emelhette magasba, 1965-ben pedig a Juventus legyőzése után Vásárvárosok Kupája-győzelmet ünnepelhetett.
Dalnoki Jenő bajnoki harmadik helyért járó oklevele. (Fotó: Puskás Intézet)
Dalnoki volt 1952-ben a Fradi első olimpiai bajnok labdarúgója. A kiváló védő a Románia ellen 2–1-re megnyert olimpiai selejtezőn lépett pályára a helsinki tornán. Az olimpiai győzelem után megpróbálták a Budapest Honvéd együtteséhez kényszeríteni. „Amikor hazajöttünk az olimpiáról, engem is behívatott Farkas Mihály a korszak rettegett minisztere. Felszólított, hogy lépjek át a Honvédba. Megtagadtam. Mire a következő éjszakán eljöttek a lakásomra, megbilincseltek és bevittek katonának” – mesélte annak idején a futballista.
Dalnoki Jenő futballcipőcskéje. (Fotó: Puskás Intézet)
A magyar válogatottban 1952 és 1961 között tizennégyszer játszott. 1960-ban tagja volt az olimpiai csapatnak, amely a római ötkarikás játékokon bronzérmet szerzett.
Az FTC csapatképe az 1965-ös Manchester United elleni Vásárvárosok kupája-elödöntő műsorfüzetéből. (Fotó: Puskás Intézet)
1966-ban vonult vissza. Ezután edzőként vállalt munkát, kétszer irányította a Ferencvárost, dolgozott magyar utánpótlás-válogatottnál, Tatabányán és Nyíregyházán. Az FTC trénereként az 1975–1976-os szezonban magyar bajnokságot nyert, három alkalommal elhódította a Magyar Kupát (1973–1974-ben, 1975–1976-ben és 1977–1978-ban), valamint 1975-ben Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) döntőig vezette a zöld-fehéreket.
Dalnoki Jenő 73 évesen, 2006. február 4-én hunyt el. Szobra megtalálható a Ferencvárosi TC olimpiai bajnokainak sétányán.
