Az április 1-je minden évben különleges nap akadémiánk számára, hiszen névadónk, Puskás Ferenc ezen a napon született. Ma lenne 92 éves.
Ma már pontosan tudjuk – ahogyan Szöllősi György Puskás című könyében is írja –, hogy a kis Öcsi sokáig vitatott születésnapja április 1-jére, és nem 2-ára esett. A félreértés abból adódhatott, hogy édesanyja meg akarta kímélni kisfiát a későbbi „bolondok napi” zrikáktól, így egész egyszerűen egy nappal későbbi dátumot adott meg a születésekor. Puskásék 1929-ben költöztek Kispestre, ahol édesapja félprofi szerződést kapott a kispesti klubnál, először mint labdarúgó, később pedig mint edző. A Honvéd az ’50-es évek sztárcsapataként, Puskás Ferenc vezérletével összesen ötször nyert bajnokságot. A rendkívül gólérzékeny Öcsi az 1947/1948-as idényben érte el karrierjének legtöbb gólját: 32 mérkőzésen 50-szer volt eredményes.
Puskás Ferenc 1945. augusztus 21-én, közvetlenül a világháború után a sportélet újraindulásakor nem egészen tizennyolc évesen bemutatkozott a nemzeti csapatban is. 1950-ben lett a magyar válogatott csapatkapitánya, s viselte a karszalagot egészen az Aranycsapat 1956-os széthullásáig. Ő maga későbbi visszaemlékezéseiben a legnagyobb mérkőzések közt emlegette az 1952-es olimpiai győzelmet, az 1953-as Európa Kupa-elsőséget, a londoni 6–3-as mérkőzést, illetve az éppen hatvanöt éve történt, 1954-es világbajnoki döntőt is.
A magyarok toronymagas esélyesként érkeztek az 1954-es svájci világbajnokságra, ahol a csoportmeccsek során Dél-Koreát 9–0-ra, a Német Szövetségi Köztársaságot 8–3-ra győzte le az akkor már négy és fél éve veretlen Aranycsapat. A németek ellen azonban Puskás megsérült, és nem tudott játszani a Brazília ellen 4–2-re és az Uruguay ellen 4–2-re végződő negyed- és elődöntőn az előző, 1950-es világbajnokság két döntőse elleni két ragyogó magyar diadal alkalmával. A döntőre azonban visszatért, hamar gólt is lőtt, ám hiába vezettünk 2–0-ra nyolc perc elteltével, s Puskás 3–2-es német vezetésnél hiába lőtt szabályos egyenlítő gólt a meccs végén, a játékvezető les miatt érvénytelenítette a találatot, és az NSZK lett a világbajnok. Az a csapat, amelyet két héttel korábban 8–3-ra legyőzött a magyar együttes… Magyarországon hihetetlen elkeseredés, Nyugat-Németországban történelmi eufória követte a „berni csodaként” elhíresült eredményt.
.JPG)
Puskás Ferenc kézzel írt füzete (Puskás-hagyaték/ Puskás Intézet)
Puskás Ferenc a Honvéd 1956-os BEK-meccsei és az otthonról letiltott dél-amerikai túrája Magyarországra. Harmincegy évesen szerződtette a Real Madrid. Spanyolországi időszaka alatt „Bumm ágyúcska” – ahogy a királyiak nevezték – rendkívüli sikerek részese lehetett: 372 meccsen 324 góllal gazdagította csapatát. A spanyol bajnokság gólkirályaként négyszer érdemelte ki a Pichichi-trófeát. A BEK-ben 39 mérkőzésen 35 gólt lőtt, és 12 találatával gólkirály lett az 1959/60-as évadban. Az 1960-as Eintracht Frankfurt elleni döntő 7–3-as győzelméből négy góllal vette ki a részét. A „királyi gárdával” hat bajnoki címet nyert, emellett háromszoros BEK-győztes, egyszeres spanyol kupagyőztes, illetve egyszeres világkupagyőztes lett.
Puskás Ferenc, kezében a repülőn érkezett Onódy Lajostól kapott születésnapi tortájával, lánya kezében pedig egy "Bumm ágyúcska". Madrid,1964. (Puskás-hagyaték/ Puskás Intézet)
Puskás Ferencről nem lehet elégszer elmondani, hogy ő tényleg a nagybetűs Ember volt, mind a pályán, mind a civil életben. Nem hiába, hogy nevét a mai napig a világ minden táján ismerik, teljesítményét pedig elismerik.
