1996. március 9-én halt meg Kovács Imre (balra).
Kovács Imre 1926. november 26-án Budapesten született. Játékosként szerepelt a BSzKRT SE gárdájában (ma BKV Előre), a fővárosi Oetl SC-ben, Tatabányán és a Diósgyőrben, majd 1945-ben az MTK-hoz igazolt. A klubbal az 1951-es, az 1953-ban és az 1957–1958-as szezonban magyar bajnok volt, 1952-ben magyar kupát nyert, 1955-ben pedig az Közép-európai Kupa-győzelemnek örülhetett. Testvérével, az ötszörös magyar válogatott Kovács II Józseffel 1945 és 1955 között futballozott együtt az MTK-nál.
Kovács Imre dedikált fotója (fotó: Puskás Intézet)
A magyar labdarúgó-válogatottban 1948 és 1952 között 8 alkalommal ölthette magára. 1952-ben a olimpiai bajnok volt, a Románia ellen 2–1-re megnyert olimpiai selejtezőt végigjátszotta. Egy mérkőzésen lépett pályára az 1948–1953-as Európa-kupában, amelyet hazánk nyert meg, valamint kerettag volt az 1954-es világbajnokságon, de nem játszott a tornán.
Kovács Imre edzői oklevele (fotó: Puskás Intézet)
1959-es visszavonulását követően edzőként dirigálta többek között az MTK-t, az Újpestet, a Pécset, a Videotont, a Salgótarjánt, a Rába ETO-t, a Nyíregyházát, sőt még Egyiptomban is dolgozott. 1963-ban Közép-európai Kupát nyert az MTK-val, majd 1964-ben Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)-döntőbe jutott a csapattal – fináléban már nem Kovács Imre ült a kispadon. Az Újpest trénereként 1972-ben és 1973-ban bajnoki címet ünnepelhetett. A Péccsel 1978-ban a Magyar Kupa-döntőig jutott, ott pedig csak hosszabbításban kapott ki csapata a Ferencvárostól. Kovács Imre 74 évesen, 1996. március 9-én hunyt el a fővárosban. A sírja a Farkasréti temetőben van és Nemzeti Sírkert része.
(Borítókép: Kovács Imre /balról az első/ és Bozsik József /jobbról az első/ a magyar válogatott olimpiai egyenruhájában, fotó: Puskás Intézet/Bozsik-hagyaték.)
