120 éve alapították a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA).
1904. május 21-én Párizsban alakult meg a nemzetközi labdarúgást irányító szervezet, a FIFA. A labdarúgó-szövetség első elnöke a francia újságíró Robert Guérin volt. Jelenlegi székhelye a svájci Zürichben van, a mostani elnöke az olasz-svájci sportvezető Gianni Infantino. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke Csányi Sándor 2017 óta a FIFA Tanácsának tagja, illetve 2018 óta a FIFA alelnöke. Rajta kívül magyarként 1972-ben Barcs Sándor töltötte be ezt a pozíciót. A nemzeközi szervezet a futballvilág legnagyobb eseményét, a férfi labdarúgó-világbajnokságot 1930 óta, négy évente rendezi meg. Legközelebb 2026-ban az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó ad otthont a tornának. Ezen kívül a szervezet rendezi a női labdarúgó-világbajnokságokat, a férfi és női utánpótlás vb-ket, valamint 2025-től indul a szövetség megújíitott sorozata, a klubvilágbajnokság. A FIFA a rendezője a férfi és női futsal-világbajnokságoknak is (a felnőttek között és utánpótlásban). A 120 éves FIFA hat regionális szövetséggel rendelkezik: Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC), Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF), Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (CONCACAF), Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBO), Óceániai Labdarúgó-szövetség (OFC), Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A FIFA legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség alapításának 120. évfordulóján „FIFA-relikviákat” mutatunk be a Puskás Intézet gyűjteményéből:
1954-es világbajnoki ezüstérem eredeti dobozában (fotók: Puskás Intézet/Grosics-hagyaték)
A FIFA 50. évfordulójára kiadott érem, amelyet az 1954-es világbajnokságon résztvevő játékosok is megkaptak (fotó: Puskás Intézet/Gellér-hagyaték)
Budai II László FIFA akkreditációs igazolványai az 1954-es (kék) és az 1958-as (rózsaszín) világbajnokságról (fotó: Puskás Intézet/Budai II-hagyaték)
Puskás Ferenc 1962-es világbajnoki akkreditációs igazolványa, hivatalos másolat. Puskás két vb-n szerepelt: 1954-ben második volt a magyar válogatottal, 1962-ben pedig a csoportkörből nem jutott tovább a spanyolokkal. (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
Puskás Ferenc (felső sorban balról az első) a FIFA-csapatban, vagyis a világválogatottban 1963. október 23-án a londoni Wembleyben az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) 100. születésnapjára rendezett gálamérkőzésen. Az akkor 36 éves magyar klasszis csereként lépett pályára Eusébiót váltva. Puskás a gálameccsig hosszú utat tett meg, hiszen FIFA két évre eltiltotta a játéktól, mert a magyar zseni az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után nem tért vissza Magyarországra a Budapest Honvéd dél-amerikai túrájáról. (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség legmagasabb kitüntetése a FIFA-érdemrend, amelyet az éves FIFA Kongresszuson adnak át a labdarúgás területén nyújtott kiemelkedő munka elismeréseként. Ezt a kitüntetést Puskás Ferenc 1994-ben kapta meg. (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
FIFA centenáriumi kitüntetés, amelyet Puskás Ferenc kapott 2004-ben, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség alapításának 100. évfordulóján. (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
Puskás Ferenc emlékéreme, amelyet szintén a FIFA adott neki az alapítás 100. évfordulójára (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
A Puskás-díj hivatalos másolata. A díj megalapítását Sepp Blatter, a FIFA akkori elnöke 2009. október 20-án a Puskás Akadémián jelentette be. Az év legszebb góljáért járó rangos elismerést először 2009 decemberében a zürichi FIFA-gálán a portugál szupersztár, Cristiano Ronaldo vehette át Puskás Ferenc feleségétől, Hunyadvári Erzsébettől. (Fotó: Puskás Intézet)
Barcs Sándor FIFA igazolványa. A magyar sport vezető 1972-től négy éven keresztül a szövetség alelnökeként dolgozott, valamint tagja volt a FIFA végrehajtó bizottságnak és vezette a játékvezetői bizottságot. 1974-ben bekerült a világbajnokság szervezőbizottságába. Később a szervezet tiszteletbeli tagjának választották. (Fotó: Puskás Intézet)
A kiváló magyar FIFA-játékvezető Gere Gyula felvarrója a szervezet címerével (fotó: Puskás Intézet/Gere-hagyaták)
Asztali FIFA-zaszló (fotó: Puskás Intézet)
FIFA-zászló, amelyet Buzánszky Jenő a 85. születésnapjára kapott (fotó: Puskás Intézet/Buzánszky-hagyaték)
Buzánszky Jenő névre szóló emlékéreme, amelyet a szervezettől kapott (fotó: Puskás Intézet/Buzánszky-hagyaték)
FIFA asztali dísztárgy a Konföderációs kupáról. A tornát eredetileg Szaúd-Arábia rendezte, ekkor Fahd király kupának hívták a sorozatot. A házigazda mellett néhány kontinentális bajnok vett részt a tornát. A kupa szervezését 1997-ben vette át a FIFA, ekkor kapta meg a Konföderációs kupa elnevezést. Az eseményt eleinte kétévente, majd négyévente rendezték meg a kontinensbajnokokkal és a világbajnokokkal. A tornát utoljára 2017-ben bonyolították le. (Fotó: Puskás Intézet)
(A borítóképen Puskás Ferenc a FIFA-válogatott mezében.)
