1997. március 17-én hunyt el a 77-szeres magyar válogatott Sipos Ferenc.
Sipos Ferenc,becenevén Tüdő 1932. december 13-án Budapesten látta meg a napvilágot, a születésének a 90. évfordulóján volt csapattársával és jó barátjával, Bödör Lászlóval beszélgettünk, aki a labdarúgó-válogatott korelnöke. Sipos a XI. kerületi Goldberger SE együttesétől igazolt 1952-ben a Szolnoki Légierő SK-hoz. Négy alföldi év után 1956-ban ment az MTK-hoz, amellyel az 1957–1958-as szezonban magyar bajnokságot nyert. Ebben a bajnoki esztendőben őt lett az év labdarúgója. Sipos 1964-ben a Budapest Honvédhoz szerződött. Kispesten négy évet töltött, 1964-ben magyar kupa-győztes volt a gárdával.
1965. november 3., Kupagyőztesek Európa-kupája, 2. forduló, Dukla Praha – Bp. Honvéd (2–3) műsorfüzet. (Fotó: Puskás Intézet)
A nemzeti csapatban 1957 és 1966 között 77 mérkőzésen játszott. Egyetlen gólját 1964-ben a Franciaország elleni Európa-bajnoki selejtezőn szerezte. Sipos három világbajnokságon (1958, 1962, 1966) szerepelt a válogatottal. Az 1958-as tornán a Wales ellen játszott „csoportdöntőn” a játékvezető kiállította a 85. percben, 1962-ben és 1966-ban a vb-negyeddöntőig jutott a válogatottal. 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmes volt a nemzeti együttes tagjaként. Sipos tartja a magyar rekordot: 1957. szeptember 15. és 1963. május 19. között egyetlen hivatalos válogatott találkozót sem hagyott ki. Így sorozatban 57 mérkőzésen lépett pályára.
Fotó: Puskás Intézet
1968-as visszavonulását követően edzőként dolgozott a Sátoraljaújhelyi Spartacusnál, a ÉGSZÖV MEDOSZ gárdájánál, a Csepel Autónál, az egyiptomi Tersana SC-nél, a Szigetszentmiklóson, valamint a Budapest Honvéd serdülőcsapatánál. Sipos Ferenc 64 évesen, 1997. március 17-én hunyt el Budapesten.
