41 éve hunyt el a Ferencvárosi TC egykori játékosa és vezetőedzője, Csanádi Árpád
Csanádi Árpád 1923. február 23-án Pestszenterzsébeten jött a világra. Fiatalon a Ferencvárosban nevelkedett, de a második világháború után Budafokon mutatkozott be az NB I-ben. Miután csapata kiesett az élvonalból 1946 nyarán visszakerült az FTC-hez. Az 1948–1949-es szezonban Budai II László, Czibor Zoltán, Deák „Bamba” Ferenc és Kocsis Sándor oldalán magyar bajnokságot nyert a klubbal, Csanádi az idényben 21 bajnokin lépett pályára. Sérülése miatt közel másfél év után, 1950. december 17-én játszott utoljára az NB I-ben. Ezután szaktanácsadóként dolgozott a klubnál, valamint 1957-ben ő volt a Ferencvárosi TC vezetőedzője. A forradalom és szabadságharc leverését követen a tavaszi szezonra csökkentett bajnokságban negyedik lett a gárdával, majd az 1957–1958-as idény felénél a harmadik helyen adta át a csapatot az utódjának. Testvére, Csanádi Ferenc szintén a Fradi labdarúgója és szakvezetője volt, az öccse trénerként bajnokságot és kupát is nyert az egyesülettel.
Csanádi Árpád a Ferencváros kezdőcsapatában, a Jednota ellen 5–1-re megnyert Centrális Kupa-mérkőzésen (fotó: Puskás Intézet/Csanádi-hagyaték)
Csanádi Árpád a Ferencváros vezetőedzőjeként 1957-ben (fotó: Puskás Intézet/Csanádi-hagyaték)
Csanádi Árpád tanított a budapesti Szent Imre Gimnáziumban, majd 1949 és 1962 között a Testnevelési Főiskolán a labdarúgásról oktatott. Megírta a Labdarúgás 1–3. háromkötetes (technika, taktika, erő) könyvét – ami szakmai alapműnek számított, angol, német, spanyol olasz, orosz, lengyel, bolgár, cseh, albán és török nyelven is megjelent. Sokáig tagja volt az 1954-es világbajnokságra utazó magyar küldöttségnek, ám mivel sokan őt gondolták a következő szövetségi kapitánynak, ezért állítólag Sebes Gusztáv megakadályozta, hogy elutazhasson Svájcba.
Fenyvesi Máté és Csanádi Árpád (fotó: Puskás Intézet/Csanádi-hagyaték)
Az eset is közrejátszhatott abban, hogy Csanádi az olimpiai mozgalom felé fordult, s később a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) környékére se ment. Olyannyira, hogy 1956-ban Melbourne-ben már a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) titkáraként lett tagja a küldöttségnek. Sportdiplomatai karrierje során fontos pozíciókat töltött be: 1962-től 1983-ig az OTHS elnökhelyettes volt, 1958 és 1983 között a MOB főtitkáraként dolgozott, 1964-től tagja lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). 1968-tól a nemzetközi szervezet programbizottságának elnökének választották, 1975 és 1979 között a NOB végrehajtó bizottságának volt tagja, 1982-től pedig a haláláig a NOB sportigazgató volt. A munkásságát 1983-ban NOB Érdeméremmel ismerték el.
Csanádi Árpád és Schwartz Elek futballedző, aki Benfica vezetőedzőjént portugál bajnokságot nyert 1964–1965-ös szezonban (fotó: Puskás Intézet/Csanádi-hagyaték)
Csanádi Árpád nem sokkal 60. születésnapja után, 1983. március 7-én hunyt el Budapesten. A temetésére Juan Antonio Samaranch, a NOB-elnök is elutazott Budapestre. Csanádi A hagyatékának egy részét a Puskás Intézet gondozza. A nevét a budapesti Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola és Gimnázium viseli.
(A borítóképen Novák Dezső, Albert Flórián és Csanádi Árpád a Ferencváros öltözőjében.)
