Kilencven éve született az MTK korábbi kiválósága, a Videoton UEFA-kupa-döntős vezetőedzője, és a Puskás Akadémia tanácsadó testületének egykori tagja.
Kovács Ferenc 1934. január 7-én Budapesten látta meg a napvilágot. Az egész játékos-pályafutását az MTK-ban (Kovács bemutatkozásának idején Bp. Vörös Lobogó) töltötte. Az olimpiai bajnok Kovács Imre, valamint öccse József miatt Kovács III néven szerepelt a csapatban. Kovács Ferenc első találkozóját az NB I-ben, 1954-ben, a 20. születésnapja előtt játszotta a Csepel ellen 4–1-re megnyert hazai bajnokin. A csapattal az 1957–1958-as szezonban magyar bajnok volt, az idényben 23 bajnokin lépett pályára. Kovács ezen kívül ötször bajnoki ezüstérmes és egyszer bajnoki bronzérmes lett.
Kovács Ferenc az MTK 1957–1958-as bajnokcsapatának tablóján. (Fotó: Puskás Intézet/Bödör László)
Kovács Ferenc az MTK 1963-as Közép-európai Kupa-győztes tablóján. (Fotó: Puskás Intézet/Bödör László)
Az MTK-val a nemzetközi színtéren is kiemelkedő eredményeket ért el. A Közép-európai Kupát (KK) 1955-ben és 1963-ban nyerte, míg az 1963–1964-es szezonban részese volt az első nemzetközi kupadöntős magyar klubszereplésnek – nem számítva a KK-t. Az MTK a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) a fináléig jutott. A döntőben a magyar csapat 3–3-s döntetlent játszott a Sporting Lisszabonnal, viszont az újrajátszott döntőben a portugál együttes 1–0-ra győzött, így elhódította a serleget. Kovács Ferenc mindkét meccset végig játszotta.
Az 1955. november 13-i Magyarország – Svédország (4–2) barátságos mérkőzés műsorfüzete. (Fotó: Puskás Intézet)
Kovács Ferenc a magyar labdarúgó-válogatott mezét hivatalosan egyszer öltötte magára, 1955. november 13-án a Népstadionban. A Svédország elleni 4–2-es siker során a szünetben állt be Várhidi Pál helyett. Kovács Ferenc öt évvel később tagja volt a magyar olimpiai válogatottnak, amely 1960-ban a római ötkarikás játékokon bronzérmes lett.
Az 1984–1985-ös UEFA-kupa-döntő, 2. mérkőzés, Real Madrid – Videoton (0–1) programfüzet. (Fotók: Puskás Intézet)
Az 1984–1985-ös UEFA-kupa-döntő, 2. mérkőzés hivatalos kezdőcsapatai. (Fotó: Puskás Intézet)
Kovács Ferenc visszavonulása után vezetőedzőként a legnagyobb sikereit Székesfehérváron, a Videoton kispadján érte el. Kovács Ferencék 1976-ban a Ferencvárossal szemben az utolsó pillanatban veszítették el a bajnoki versenyfutást, míg a második fehérvári periódusában az 1984–1985-ös szezonban az UEFA-Kupa-döntőig vezette a „Vidit”, amely a Real Madrid elleni fináléban a Santiago Bernabéu Stadionban rendezett második mérkőzésen 1–0-ra nyert. Azonban 3–1-es összesítésben a spanyol gigász bizonyult jobbnak. Kovács Ferenc ezzel az egyetlen lett, aki játékosként és edzőként is magyar klubcsapattal játszott döntőt nemzetközi kupában. A kiváló szakember 533 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon szakvezetőként, ezzel az örökranglistán Garami József, Lakat Károly, Csank János, Jávor Pál és Gellei Imre mögött a hatodik. Kovács Ferenc a magyar válogatottat 1978 és 1979 között 8 találkozón irányította. Edzői karrierje végén az Újpestet vezette kupagyőzelemig. Kovács Ferenc 2008-tól a Puskás Akadémia szakmai fejlődését segítette, mint az intézmény tanácsadó testületének tagja. A legendás szakvezető életének nyolcvanötödik évében, 2018. május 30-án hunyt el Székesfehérváron.
Fotó: Puskás Intézet
NÉVJEGY: KOVÁCS FERENC
Született: 1934. január 7., Budapest
Elhunyt: 2018. május 30., Székesfehérvár
Poszt: fedezet, középpályás
Válogatottság/gól (1955): 1/–
Klubjai játékosként: MTK/Textiles SE/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó (1947–1965)
Sikerei játékosként: olimpiai bronzérmes (1960), 2-szeres Közép-európai Kupa-győztes (1955, 1963), KEK-döntős (1963–1964), magyar bajnok (1957–1958), 5-szörös magyar bajnoki 2. (1954, 1955, 1957 tavasz, 1958–1959, 1962–1963), magyar bajnoki 3. (1960–1961)
Csapatai edzőként: MTK (1965–1969), Egri Dózsa (1970–1972), Videoton (1972–1977), Vasas SC (1977–1978), a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (1978–1979), Debreceni VSC (1980–1983), Videoton (1983–1968), Las Palmas (spanyol, 1986–1987), Videoton (1987–1988), Szeged SC (1989–1990), Újpest (1990–1992)
Kiemelkedő eredményei edzőként: UEFA-kupa-döntős (1984–1985), magyar kupa-győztes (1992), magyar bajnoki ezüstérmes (1975–1976), 2-szeres magyar bajnoki bronzérmes (1983–1984, 1984–1985)
