Kubala László hetvenöt éve játszotta utolsó mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatottban.
A legendás támadó 1948. november 7-én a Bulgária ellen meglepetésre, 1–0-ra elveszített szófiai barátságos meccsen öltötte magára utoljára a magyar labdarúgó-válogatott felszerelését. Kubala László és Puskás Ferenc ezen a meccsen rohamozta kezdőként először együtt az ellenfél kapuját, a két klasszis közös játéka a 61. percben ért véget, miután Kubalát Szilágy Gyula váltotta. Bulgáriának ez volt az első győzelme hazánkkal szemben, a bolgárokat honfitársunk Hajdú Andor vezette sikerre. Kubala László összesen három hivatalos és egy nem hivatalos mérkőzésen lépett pályára a magyar nemzeti együttesben. Egyetlen gólját az NB I-es MATEOSZ MSE ellen 5–0-ra megnyert felkészülési mérkőzésen szerezte.
Barátságos mérkőzés, 1948. november 7.
Szófia, Junak Stadion, 38 ezer néző, v.: Iliescu (román)
Bulgária – Magyarország 1–0 (1–0)
Bulgária: Minchev – Ormangiev, Trnkov, Apostolov, Petkov, Dimchev, Milanov, Spasov, Milev, Stankov, Bozhkov. Szövetségi kapitány: Hajdú Andor
Magyarország: Henni Géza – Lóránt Gyula, Börzsei János, Balogh Sándor, Bozsik József, Zakariás József, Egresi Béla, Kubala László (Szilágyi Gyula, 61.), Deák Ferenc, Puskás Ferenc, Tóth Mátyás
Gólszerző: Milanov (15.)
A magyarországi kommunista hatalomátvételt követően Kubala László úgy érezte menni kell az országból, ezért 1949-ben Olaszországba szökött. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) közbenjárására a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) eltiltással büntette, amelynek letelte után az FC Barcelonában lett klubikon. Így Magyarország elhagyása után már nem szerepelhetett többet a magyar válogatottban. Kubala még 1946-tól 1947-ig 6 mérkőzésen elért 4 góljával Csehszlovákia színeit képviselte. 1953-ban meghívták a spanyol válogatottba, ahol 1961-ig 19 fellépesen 11 alkalommal zörgette meg az ellenfelek hálóját. Ez idő alatt játszott a katalán válogatottban is, valamint nemrég volt 70. éve, hogy a világválogatottban kapott lehetőséget.
