Labdarúgás az olimpián

2022-12-19

1895. december 19-én alapították a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB-ot).

127 éve Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet (NTE) Szentkirályi utcai tanácstermében alakult meg a MOB, Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság néven. A szervezet első elnöke Berzeviczy Albert (NTE-elnök, későbbi kultuszminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke) volt. Hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd, aki a 1896-ban két aranyérmet is nyert Athénban. Magyarország a téli és a nyári olimpiákon eddig 525 érmet gyűjtött: 184 aranyérmet, 158 ezüstérmet és 183 bronzéremet. Ezzel hazánkat csupán 12 ország előzi meg az összesített olimpiai éremtáblázaton.

Puskás Ferenc 1952-es olimpiai aranyérme. (Fotó: Puskás Intézet)

A labdarúgás 1900 óta számít olimpiai sportágnak, eddig 30 olimpián szerepelt a programok között. Hazánk a legeredményesebb futballnemzetnek számít az újkori olimpiák történetében, hiszen háromszor nyert aranyérmet (1952, 1964, 1968), illetve egyszer ezüstérmes lett (1972) és egyszer pedig bronzérmes volt (1960).

Puskás Ferenc Magyar Olimpiai Bizottság posztumusz-különdíja. (Fotó: Puskás Intézet)

Az első labdarúgó aranyérmünket Puskás Ferencék nyert 1952-ben a helsinki olimpián, miután döntőben 2–0-ra legyőzték Jugoszláviát. Az Aranycsapat kiválóságát 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezüst fokozatú érdemrenddel tüntette ki. Húsz évvel később pedig Puskás megkapta a MOB posztumusz-különdíját is. Ezt a Puskás Intézet vette át a magyar világsztár nevében.

(Puskás Ferenc az olimpiai dobogó tetején Helsinkiben.)

További hírek