A nemzeti összetartozás napján a kommunizmus áldozatára, a magyar válogatott labdarúgóra, Szűcs Sándorra emlékezünk.
A 19-szeres válogatott játékos 1921. november 23-án Szolnokon született. A Szolnoki Mávval 1941-ben Magyar Kupát nyert, majd három évvel később innen igazolt Újpestre, ahol háromszor volt bajnok.
Szűcs Sándor 1945-ös bajnoki aranyérme. (Fotó: Puskás Intézet)
Szűcs Sándor a magyar labdarúgó-válogatottban 1941-től 1949-ig 19 mérkőzésen szerepelt. A nemzeti csapatban 20 évesen, a Szolnok játékosaként mutatkozott. 1947-ben Balkán-kupa-győztes volt a válogatottal, illetve 1948. április 21-én pályára lépett az 1948–1953-as Európa-kupában, a Svájc ellen 7–4-re mérkőzésen. Később akár az Aranycsapatban is játszhatott volna.
Szűcs Sándor Balkán-kupa aranyérme. (Fotó: Puskás Intézet)
Szűcs Sándor 1948-ban ismerkedett Kovács Erzsi énekesnővel. Szűcs Sándornak volt felesége, ezért a kommunista vezetés nem nézte jó szemmel az újdonsült pár kapcsolatát. A szerelmesek az egyre fokozódó fenyegetések hatására sem szakítottak egymással, s úgy döntöttek, hogy embercsempész segítségével külföldre szöknek titokban. A terv azonban nem sikerült. Az embercsempész, aki az Államvédelmi Hatóság ügynöke volt, 1951. március 6-án lebuktatta a nyugatra igyekvő négyfős társaságot. Szűcs Sándor és Kovács Erzsi büntetőperét gyorsított eljárásban tárgyalta a Budapesti Katonai Törvényszék. A vádlottakon és a bírákon kívül senki sem mehetett be a terembe. Szűcséknek volt ugyan kirendelt védőjük, de egyszer sem beszélhettek vele. Szűcs Sándort 1951. május 26-án halálra ítélték. Az embercsempész, – aki Kovács József ügynök volt – jelentésében az szerepel, hogy ezt azért vitte magával, hogy lebukás esetén használja. Kovács Erzsi visszaemlékezése szerint viszont az ÁVH-ügynök vette rá a sportolót erre. Ez később súlyosbító körülménynek számított a per során, mégpedig egy szigorúan titkos minősítésű törvényerejű rendelet alapján. Az 1950. évi 26. sz. titkos törvényerejű rendeletet értelmében a fegyveres testületek tagjait a fegyveres disszidálásért életfogytiglani börtönnel, kiemelt esetben halálbüntetéssel sújthatók. Puskás Ferenc, Bozsik József és Szűcs újpesti csapattársa, Szusza Ferenc hiába keresték fel és kértek kegyelmet Farkas Mihály honvédelmi minisztertől, addigra az ítéletet, 1951. június 4-én végrehajtották. A Párt példát statuált Szűcs Sándorral, hogy magyar futballista ne próbálkozzon tiltott határátlépéssel.
NÉVJEGY: SZŰCS SÁNDOR
Született: 1921. november 23., Szolnok
Elhunyt: 1951. június 4., Budapest
Posztja: védő
Válogatottság/gól (1941–1949): 19/–
Klubjai játékosként: Szolnoki MÁV (1938–1944), Újpesti TE (1944–1951)
Kiemelkedő eredményei játékosként: Balkán-kupa-győztes (1947), Európa-kupa-győztes (1948–1953), Magyar Kupa-győztes (1941), 3-szoros magyar bajnok (1945 tavasz, 1945–1946, 1946–1947), bajnoki ezüstérmes (1944–1945), bajnoki bronzérmes (1941–1942)
