Ma ünnepli 85. születésnapját a Ferencvárosi TC legendája.
Rákosi Gyula 1938. október 9-én látta meg a napvilágot Budapesten. És ahogyan nemrég megjelent önéletrajzi könyvének címe, „70 évem a Fradiban” is tükrözi az egész játékos-pályafutását a Ferencvárosi TC-ben töltötte. Az Aranycsapat szétesése után, mindössze 19 évesen mutatkozott be az NB I-ben. Az 1957. október 27-i bajnokin rögtön góllal debütált a Szombathelyi Haladás ellen a Népstadionban, azonban öröme nem lehetett teljes, mert csapata 3–1-es vereséget szenvedett. 1957-től 1972-ig Rákosi Gyula, vagy becenevén „Matyi” 516 meccsen 134 gólt jegyzett a Ferencvárosban.
Rákosi Gyula (felső sorban balról az első) a Ferencvárosi TC-ben. (Fotó: Puskás Intézet)
A zöld-fehérekkel tizenháromszor végzett dobogón az NB I-ben, ebből négyszer bajnok volt, a magyar kupát pedig kétszer emelhette magasba. A nemzetközi színtéren részese volt a magyar klubfutball egyetlen kupasikerének 1965-ben (nem számítva a Közép-európai Kupát), amikor a Ferencváros 1–0-ra legyőzte a Juventust Torinóban, a Vásárvárosok kupája-döntőben. Három évvel később ismét eljutott az FTC-vel a döntőbe, de akkor nem sikerült megnyerni a sorozatot. Az 1971–1972-es idényben az UEFA-kupában a legjobb négyig menetelt a Fradival.
A képeslapot Albert Flórián és Rákosi Gyula küldte Novák Dezsőnek az 1966-os világbajnokságról. (Fotó: Puskás Intézet)
A magyar válogatottban 1960 és 1968 között 41 meccsen 4 gólt szerzett. Szerepelt az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon, mindkét tornán negyeddöntőig jutott a csapattal, 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmes lett, de sérülés miatt nem játszhatott a kontinenstorna négyes döntőjében. 1960-ban az olimpiai válogatott tagjaként volt bronzérmes a római ötkarikás játékokon.
Rákosi Gyula 2013–2014-es pályabelépő igazolványa a Puskás Ferenc Stadionba. (Fotó: Puskás Intézet)
Edzőként dolgozott a III. Kerületnél, Kecskeméten, Tatabányán és a Magyar Labdarúgó-szövetségnek (MLSZ). A Ferencvárosnál visszavonulása után utánpótlástréner volt, majd 1982 és 1988 között az NB I-es csapat pályaedzőjeként ténykedett, ezután két évig a felnőtt gárdát irányította. Bár bajnoki címet nem nyert, de egyszer ezüstérmes, egyszer bronzérmes volt a bajnokságban, a kupában pedig döntőt játszott vele az együttes.
Fotó: Puskás Intézet
Rákosi Gyula az elmúlt években többször nyilatkozott a Puskás Intézet honlapjának, többek között Grosics Gyuláról, Fenyvesi Mátéról, Mátrai Sándorról és természetesen Puskás Ferencről.
NÉVJEGY: RÁKOSI GYULA
Született: 1938. október 9., Budapest
Posztja: támadó
Válogatottság/gól: 41/4 (1960–1968)
Klubjai játékosként: Ferencváros (1952–1972)
Legnagyobb sikerei játékosként: 4-szeres magyar bajnok (1962–1963, 1964, 1967, 1968), 2-szeres magyar kupa-győztes (1958, 1972), Vásárvárosok Kupája-győztes (1964–1965), Vásárvárosok Kupája-döntős (1967–1968), UEFA-kupa-elődöntős (1971–1972), olimpiai bronzérmes (1960), Európa-bajnoki bronzérmes (1964), világbajnoki negyeddöntős (1962, 1966)
Csapatai edzőként: Utánpótlásedző a Ferencvárosi TC-ben (1973–1976), a magyar ifjúsági válogatott szövetségi edzője (1977–1980), Kecskeméti SC (1980–1982), A Ferencvárosi TC pályaedzője (1982–1988), a magyar női válogatott szövetségi kapitánya (1987–1988), Ferencvárosi TC (1988–1990), Tatabányai Bányász (1991), III. Kerületi TTVE (1992)
Kiemelkedő eredményei edzőként: magyar bajnoki ezüstérem (1988–1989) magyar bajnoki bronzérem (1989–1990), magyar kupa-döntős (1989)
Isten éltesse, Rákosi Gyulát!
(A borítóképen Rákosi Gyula 2012–2013-as pályabelépő igazolványa.)
