Húsz éve a magyar labdarúgás XXI. századi történelmének egyik legtragikusabb emlékű napján, 2004. január 25-én hunyt el Fehér Miklós.
Fehér Miklós 1979. július 20-án Tatabányán született. Pályafutását Győrben kezdte, az ETO színeiben már 16 évesen bemutatkozott az élvonalban. Első NB I-es találata 1996. június 5-én rögtön győztes gólnak bizonyult az MTK elleni hazai pályán 1–0-ra megnyert meccsen. Fehér Miki első NB I-es idényében (még a 17. születésnapja előtt) 8 találkozón két gólig jutott. A Győri ETO-ban 1995-től 1998-ig 62 NB I-es mérkőzésen 22 találatot szerzett. Legjobb eredménye a bajnoki negyedik helyezés volt a klubbal az 1997–1998-as szezonban.
19 esztendősen már az FC Porto labdarúgójaként képviselhette először hazánkat a zöld gyepen. A tehetséges játékos 1998. október 10-én az Azerbajdzsán elleni Európa-bajnoki selejtezőn debütált a válogatottban Bakuban. A 4–0-s magyar sikerrel záruló mérkőzésen a 6. percben állt be csereként a sérült Horváth Ferenc helyett, s a 90. percben ő állította be a végeredményt. Fehér Miklós 1998-tól 2003-ig 25 fellépésen 7 gólt szerzett a nemzeti csapatban. Majdnem napra pontosan a debütálása után két évvel, 2000. október 11-én a Litvániával vívott világbajnoki selejtező volt a legeredményesebb meccse a válogatottban. A kaunasi 6–1-es magyar kiütésből mesterhármassal vette ki a részét, a 36., a 62. és a 72. percben talált a litvánok kapujába. Ugyanebben az évben megkapta a Puskás Ferenc-díjat, azaz a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) őt választotta meg az év legjobb magyar labdarúgójának.
Fehér Miklóst 1998 nyarán a portugál élcsapat, az FC Porto igazolta le. A Portóban kevesebbet játszott, de így is portugál bajnokságot és kupát nyert, valamint két alkalommal szuperkupagyőztes volt a „Sárkányokkal”. A több játéklehetőség miatt 1999-ben az SC Salgueiros gárdájának, majd a Sporting Bragának adták kölcsön. Utóbbi állomáshelyén sikerült neki az áttörés, hiszen a 2000–2001-es szezonban 26 portugál bajnokin 14-szer ugrasztotta talpra a Braga drukkereit. Ezzel csapata házi gólkirálya lett, de az egész bajnokságban is csupán öt játékos volt nála eredményesebb, míg csapata a negyedik helyen végzett a tabellán.
Ezután visszatért a Portóhoz, de nem írta alá új szerződését, ezért a tartalékcsapatba száműzték. 2002 nyarán majdnem az Atlético Madridhoz szerződött, viszont a spanyol klub nem akarta kifizetni a Portónak a nevelési költséget. Ezt végül az örök rivális Benfica tette meg, így Fehér Miklós Lisszabonba költözött. A portugál sztáralakulatban 35 tétmérkőzésen nyolc gólig és három gólpasszig jutott. A 2003–2004-es szezon végén portugál kupagyőzelmet ünnepelhetett volna. Az utolsó gólpasszát azonban élete utolsó meccsén osztotta ki. Húsz évvel ezelőtt, 2004. január 25-én a Vitória de Guimaraes elleni idegenbeli találkozón a 60. percben csereként lépett pályára Fehér Miklós. A 24 éves magyar játékos a találkozót megelőző napokban náthával küzdött, emiatt a Real Madrid legendája, José Antonio Camacho vezetőedző a kispadra jelölte. Fehér Miklós passzát a 90. percben csapattársa, Fernando Aguiar váltotta gólra. Ezután nem sokkal Fehér Miklós nem engedett elvégezni egy bedobást, ezért sárga lapot kapott. Ezt még hamiskás mosollyal nyugtázta az arcán, majd néhány másodperc múlva előrehajolt, két kezével a térdét fogta, és tehetetlenül a hátára zuhant. Azonnal érkezett az orvosi segítség, már a pályán megpróbálkoztak az újraélesztésével, ami sikerült, viszont az állapota a kórházba menet rosszabbodott. Ismét újraélesztették, órákon keresztül küzdöttek az orvosok az életéért a guimaraesi kórházban, de éjfél előtt néhány perccel elhunyt.
A Benfica két nappal a halála után visszavonultatta Fehér Miklós 29-es számú mezét. Emlékére pedig szobrot állítottak neki a Benfica stadionjában. A győri temetésére a lisszaboni klub komplett vezetősége és kerete elutazott, a gyászszertartáson a legendás Eusébio is részt vett. Egykori csapata azóta is rendszeresen felkeresi a játékos végső nyughelyét. 2005-ben a Benfica átadta Fehér Miklós szüleinek a 2004–2005-ös portugál bajnoki elsőségért járó aranyérmet. Győrben a futballakadémiát 2007-ben róla nevezték el.
„Fehér Miklós az egyik legnagyobb futballsztárunk volt akkoriban. Mindig nagy örömmel jött haza a válogatotthoz. Nemcsak remek labdarúgó volt, hanem nagyszerű, közösségi ember is, mindenki kedvelte őt. Az edzéseken keményen dolgozott, a pályán pedig mindent megtett a győzelemért. Nagyon megrendített bennünket a halála. Nekünk kötelességünk ápolni az emlékét, és foglalkoznunk kell vele, nemcsak a szomorú évfordulókon. Fehér Miki igazi példakép, akire a mai akadémisták is nyugodt szívvel felnézhetnek” – felelte honlapunknak a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Gellei Imre.
„Győrben játszottunk együtt rövid ideig, Miki akkor került fel az NB I-es csapathoz. Jó kapcsolatunk volt, illedelmes, szerény srácként ismertem meg. Nagyon tehetséges volt már fiatalon, látszódott, hogy sokra viheti. Mindent megtett azért, hogy labdarúgó váljon belőle. Később a válogatottban is együtt futballoztunk, akkor már sokkal képzettebb játékossá vált. Nem véletlenül igazolta le a Porto, majd a Benfica. Biztos vagyok benne, ha nem történik ez a tragédia, akkor még nagyobb pályafutást futhatott volna be” – mondta Pető Tamás, Fehér Miklós korábbi csapattársa.
NÉVJEGY: FEHÉR MIKLÓS
Született: 1979., július 20., Tatabánya
Elhunyt: 2004. január 25., Guimarães (Portugália)
Posztja: csatár
Válogatottság/gól (1998–2003): 25/7
Klubjai: Győri ETO (1995–1998), FC Porto (portugál, 1998–2002), SC Salgueiros (portugál,1999–2000, kölcsönben), Sporting Braga (portugál, 2000–2001, kölcsönben), Benfica (2002–2004)
Kiemelkedő eredményei: portugál bajnok (1998–1999), 3-szoros portugál bajnoki ezüstérmes (1999–2000, 2002–2003, 2003–4), 2-szeres portugál kupagyőztes (1999–2000, 2003–2004), 2-szeres portugál szuperkupagyőztes (1998, 1999), Puskás Ferenc-díjas (2000)
(Borítókép: www.mlsz.hu)
