115 éve született az olimpiai bronzérmes mesteredző.
Volentik Béla 1907. december 5-én Szolnokon látta meg a napvilágot. Itthon szerepelt a Nemzeti SC-ben és az Újpest FC-ben. A lila-fehérekkel az 1929–1930-as szezonban és az 1930–1931-es idényben magyar bajnokságot nyert, valamint aranyérmes volt az 1930-as Bajnokok Tornáján. 1932-ben Svájcba került, ahol eleinte játékos-edzőként, majd szakvezetőként dolgozott. Volentik a magyar labdarúgó-válogatottban egyszer lépett pályára, 1927. április 10-én Jugoszlávia ellen, az Üllői úton.
Az Újpest FC 1929–1930-as bajnokcsapata. (Fotó: Puskás Intézet)
Volentik Béla sikeres éveket töltött Svájcban: 1945-ben a Young Boys együttesével elhódította a svájci kupát, 1948–1949-es idényben svájci bajnokságot nyert az FC Lugano kispadján, majd az 1950–1951-es bajnoki esztendőben megismételte ezt a Lausanne-Sport trénereként.
Az 1960-as római olimpia bronzmérkőzésének (Olaszország – Magyarország 1–2) belépője. (Fotó: Puskás Intézet)
A svájci évek után 1953-tól 1955-ig a luxemburgi válogatott szövetségi kapitánya volt. Ezután hazatért, s első magyar csapata a Szombathelyi Törekvés lett, később vállalt munkát az MTK-nál, Pécsett, a Magyar Labdarúgó-szövetségnél és Székesfehérváron. 1960-ban ő irányította a magyar olimpiai válogatottat, amely a római ötkarikás játékokon bronzérmet szerzett. „Volentik Béla bácsiban egy végtelenül szimpatikus, rendes embert ismerhettem meg. Nagyon közvetlen, jó kedélyű, taktikailag felkészült, kiváló szakember volt. Sokszor játszottam nála a B-válogatottban. Az 1960-as olimpián gyakorlatilag a magyar B-válogatott vett részt. Remek csapatunk volt, nagyszerű hangulatot teremtett Béla bácsi. Meg is vertük Indiát, Perut és Franciaországot, az elődöntőig minden jól alakult. Aztán megérkezett Baróti Lajos, aki átvette az irányítást. Szerintem, ha nem szól bele a dánok elleni összeállításba, akkor megnyertük volna az 1960-as olimpiát” – mondta honlapunknak az olimpiai bronzérmes Pál Tibor.
Az 1964-es Kupagyőztesek Európa-kupája-döntő, MTK – Sporting CP (3–3) hivatalos programfüzete. (Fotó: Puskás Intézet)
1962 és 1963 között Bulgária szövetségi kapitányaként ténykedett. 1964-ben a Kupagyőztesek Európa-kupája-döntőben Volentik Béla dirigálta az MTK-t, miután Kovács Imrét menesztették. Az MTK vele a kispadon 3–3-as döntetlennel játszott a Sporting Lisszabonnal, majd az újrajátszás során 1–0-ra kikapott a portugáloktól. Ezután 1965-től 1966-ig ismét szövetségi edző volt Baróti Lajos mellett a magyar válogatottnál. Utolsó állomáshelye vezetőedzőként a kelet-németországi Dynano Berlin volt. Volentik 1968-ban vonult nyugdíjba.
Volentik Béla 82 évesen, 1990. október 27-én hunyt el Budapesten.
(A borítóképen Volentik Béla az MTK szakvezetőjeként, a gárdát két ízben irányította: 1956 januárjától 1957 januárjáig, majd 1964-ben. Fotó: Puskás Intézet/Gellér Sándor-hagyaték.)
